Az olvasás reneszánsza

Az olvasás még a modern kütyük korában is töretlenül népszerű. Néhány éve megjelentek a digitális könyvek: az e-könyv tökéletes megfelelője a nyomtatott könyvnek, annyi különbséggel, hogy az olvasásához szükség van egy e-könyvolvasóra.

Az olvasás reneszánsza: e-könyvolvasó

Szánthó Balázs, az MMSH Magyaroszág Kft. ügyvezetője az M1 Médiaklikk című műsorában elmondta, hogy az e-book-olvasók  több éve jelen vannak a piacon és rendkívüli népszerűségnek örvendnek.

− Már nagyon sok írásos anyag érhető el az interneten, amelyek letölthetők ezekre az eszközökre – mondta a szakember. Hozzáfűzte: az olvasás újfajta reneszánszát éli. A e-könyvek népszerűsége növekszik, és ma már a hagyományos könyvek kiegészítőjeként is megjelennek.

http://www.lokal.hu/2016-01-az-olvasas-reneszansza/

Elkészülhet a vakoknak szánt e-könyvolvasó

Sokak életét könnyítené meg a Braille-írást használó készülék.

A Michigani Egyetem kutatócsoportja egy olyan, Braille-írást használó, az E ink kijelzős e-book olvasókhoz hasonló eszközön dolgozik, ami forradalmi változást hozhatna a vakok életében. Léteznek ugyan most is a boldogulásukat, információ szerzésüket megkönnyítő technológiák, de ezek vagy nehézkesek, vagy rendkívül drágák, esetleg mindkettő egyszerre.

Elkészülhet a vakoknak szánt e-könyvolvasó

Braille levegővel, folyadékkal

Az új elképzelés nem elektronikai megoldásokra alapulna, mivel az így létrehozott eszközök túlságosan bonyolultak és az átlagember számára megfizethetetlenek. A kutatók ehelyett a jól ismert e-book olvasókat vették alapul azzal a változtatással, hogy a Braille-ábécé betűit egy pneumatikus rendszer emelné ki az olvasó eszköz „kijelzőjének” felületéből.

Ilyen is lehetne a Braille-írással működő e-könyvolvasó (a kép csak illusztráció)

A betűket levegő, vagy valamilyen folyadék mozgatná, és egyszerre egy teljes oldal jelenhetne meg. Ez azért lényeges körülmény, mert a jelenleg létező, elektronikus Braille gépek egyszerre csak egy sort tudnak megjeleníteni, így a felhasználók nem tudnak egyszerre egy oldalnyi szöveget elolvasni, mint a hagyományos könyvek esetében.

A Michigani Egyetem szakemberei ezen kívül arra is felhívják a figyelmet, hogy az ő technológiájuk nemcsak szöveg, hanem grafikonok, táblázatok, sőt, akár egyszerűbb grafikai elemek megjelenítésére is képes. Ez hatalmas lépést jelentene a vakok mostani lehetőségéhez képest, hiszen így szinte bármilyen jellegű tartalmat elő lehetne állítani számukra. Arról nem is beszélve, hogy egy Braille alapú e-könyvolvasóval a kötetek, magazinok tárolása is sokkal egyszerűbb lenne.

A mobilitást kell megoldani

Ahogy minden ambiciózus projekt esetében, itt is egy sor kihívást kell a fejlesztőknek legyőzniük. Ezek közül az okozza a legnagyobb gondot, hogy több ezer, levegővel, vagy folyadékkal működtetett pumpát kellene elhelyezni és működtetni egy lehetőleg hordozható eszközben.

A csapat azt állítja, hogy nincsenek messze a megoldástól: a 2013-ban indult kutatás ez év szeptemberében ér véget remélhetőleg egy olyan eszközzel, ami valóban képes lesz a Braille alapú szövegeket e-book formátumba önteni.

Forrás: http://bitport.hu/elkeszulhet-a-vakoknak-szant-e-book-olvaso

Közös olvasás az összetartozás jegyében

A közös olvasásnak összekapcsoló ereje van, így Hargita Megye Tanácsa a Kájoni János Megyei Könyvtár révén idén immár 8. alkalommal szervezi meg február 23-án a nemzetközi felolvasómaratont, amelybe az Összetartozunk közösségépítő program jóvoltából Temes, Beszterce-Naszód, Krassó-Szörény megye és Aranyosszék magyarsága is bekapcsolódik.

Tamási Áron szűlőhőháza

A 2016-os esztendőben, Benedek Elek, Orbán Balázs, Jókai Mór, Arany János, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond és Kányádi Sándor után, a VIII. nemzetközi felolvasómaratonon Tamási Áron, a nagy székely író életművét szólaltatjuk meg, az író halálának 50. évfordulójára emlékezve.

A mára országhatárokon átívelő rendezvényt 2009-ben Székelyudvarhelyen indította útjára a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont. Mivel 2014-től a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár a rendezvény fő szervezője, ezen évtől a maratoni felolvasás központi helyszíne Csíkszeredába tevődött át.

Az évek távlatából örömmel állapítható meg, hogy a felolvasómaraton olyan programmá nőtte ki magát, amelyben szívesen és nagy lelkesedéssel vettek részt eddig is a szórványban működő iskolák, szervezetek.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke levélben kereste meg a szórványmegyék képviselőit, arra kérve őket, hogy népszerűsítsék a Tamási Áron felolvasómaratonba való bekapcsolódás lehetőségét az iskolák, a civilszervezek és minden olyan közösség körében, amelynek szívügye a magyar kultúra megőrzése.

"Közös érdekünk, hogy minél több színvonalas program szervezésével támogassuk a szórványközösségek identitásának megőrzését, gyarapodását és fejlődését. Az olvasás az egyetemes értékek szeretetéről szól, a közös olvasás az összetartozás élményét nyújtja" – mutatott rá Borboly Csaba megyeitanács-elnök.

A maraton időpontja: 2016. február 23., reggel 10 órától 18 óráig lehet bekapcsolódni a világon bárhonnan, akár otthon egyedül vagy családi programként is. A felolvasómaratonról bővebben itt és itt olvashatnak.

Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/58805-kozos-olvasas-az-osszetartozas-jegyeben

Milyen könyvet olvas mostanában a magyar ember?

Nyáry Krisztián vette át az első helyet a nagy karácsonyi könyvdömpingben, Frei Tamás a második helyen zárt, a harmadik helyet pedig Tibi atya szerezte meg a decemberi Top50-ben.

 

Nyáry Krisztián Merész magyarok – 30 emberi történetét bemutató alkotása rendíthetetlen hősökről szól, példamutató, erős magyarokról. Nyáry új könyve a karácsonyi időszakban 3 helyet előrelépve a dobogó tetején végzett. A szerző előző, Igazi hősök címmel tavaly megjelent kötete szintén a lista szereplője, decemberben 18. volt.

Frei Tamás negyedik akcióregénye, az Agrárbárók már az előjegyzés során sikeres lett, és kivételes módon októberben és novemberben is az első helyen szerepelt a listán. Decemberben került csak a második helyre, az egész éves eladások tekintetében minden bizonnyal dobogós helyet érdemel ki magának.

Harmadik helyre futott be új szereplőként a Minden napra egy feles című könyv, ami Tibi atya mókáit, okosságait mutatja be. A könyv szövegei még sehol nem jelentek meg, vadiúj bölcsességeket olvashatnak Tibi atya elkötelezett és nagyszámú hívei.

Negyedik helyen az év végén megjelent Greyt, A szürke ötven árnyalatának legújabb kiadását találjuk, amely a férfi főhős szemszögéből mutatja be a szokatlan szerelmi történetet.

Az e-könyvek sikerlistáján a történet az első helyre került. A magyar sikerkönyvek között továbbra is az élmezőnyben van az örök szerelmet hirdető regény, Gárdos Péter Hajnali láz című alkotása, ami az ötödik helyen végzett, az e könyvek között pedig harmadik lett. A könyv ismertségét minden bizonnyal tovább növelte az alkotás decemberben bemutatott filmváltozata.

Hatodik helyen végzett az év gyerekkönyv-szenzációja, a Kolibri Kiadó gondozásában megjelent Aludj el szépen, Bendegúz! A svéd viselkedéskutató, Carl-Johan Forssén Ehrlin meséje az altatással járó, fárasztó küzdelmeket szeretetteljes, családi szertartásokká változtatja, ami világszerte gyermekek és szülők millióinak segít. A magyar sikerszerzők írásai közül Fábián Janka és Lakatos Levente regényei is nagyon jó helyezést értek el. Fábián Janka Búzavirág című várva várt új könyvében a romantikus történelmi regények kedvelői az Ághfay-kúria újabb nemzedékének sorsát követhetik végig. A szerző másik regénye, a Királynő az e-könyvek listáján a második helyet szerezte meg.

Lakatos Levente új regénye a Szeress jobban! pedig a kilencedik lett a toplistán. Tizenharmadik helyen szerepel Paula Hawkins A lány a vonaton című regénye, ami 247 napja fent van a legkeresettebb könyvek listáján. A színezés a 2015-ös év másik slágere, a toplisták élén minden hónapban ott vannak a felnőttszínezők, amik közül is kiemelkedik Johanna Basford Titkos kert című alkotása, ami az év végi sikerlistán a 14. helyen szerepel, és 209 napja tartja helyét a legkeresettebb könyvek között. A menekültválság elemzése, politikai, gazdasági és kulturális háttere folyamatosan foglalkoztatja a hazai olvasókat. A közismert tévés, Kálmán Olga Álomország című új kötetében segít megérteni a szalagcímeken és az indulatokon túl is mindazt, ami hazánkban történik, könyve 15. lett a listán.

A gasztrokönyvek mindig kelendőek a karácsonyi időszakban. A lista elején Fördős Zé izgalmas szakácskönyve és Borbás Marcsi két könyve is szerepel, Váncsa István Lakoma című alkotása pedig a 16. helyen végzett. Váncsa műve a neves gasztroblogger, Fűszeres Eszter szavaival „nem szakácskönyv, hanem a gasztronómia nagyregénye”. A Lakoma most megjelent második grandiózus kötetében az itáliai konyhák titkaiba vezet be – az élményszámba menő recepteket a szerző remekbeszabott esszéi kötik össze. Váncsa műve étel és irodalom egyben.

Forrás: http://profitline.hu/hircentrum/hir/345299/Milyen-konyvet-olvas-mostanaban-a-magyar-ember