2016. május 25., szerda

Dobj el mindent, és olvass! program tanítja a gyermekeket arra, hogy az olvasás kikapcsolódás. Vagy mégse?

A napokban megjelent egy cikk arról, hogy a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének érsekújvári területi választmánya és társszervezők szakmai napokat tartottak, melyen a gyerekek olvasási szokása volt a téma. Említésre méltó kérdés. Az előadások egyikén szóba jött a Dobj el mindent, és olvass! program. Őszintén bevallom sose hallottam még erről a programról, de tovább olvastam a cikket, hátha rájövök.


A cikk szerint e program lényege, hogy „a magyar órákon egy megadott jelre a tanulók előveszik a regényüket, és tíz-tizenöt percig olvasnak belőle. A gyerekek megtanulják, hogy az olvasás kikapcsolódás, másrészt észreveszik, hogy az irodalom nem valami ósdi, értelmezhetetlen dolog”. Ennek egy részével egyetértek, miszerint az irodalom nem egy ócska, elavult időtöltés, azonban szerintem nem ezzel tanulják meg a gyerekek, hogy az olvasás kikapcsolódás. Hiszen a kikapcsolódás az a tevékenység, melyet szívesen, kedvvel csinálsz szabadidődben. Nem pedig egy megadott jelre az órán elő kell venned a könyvet és ha kell, ha nem, olvass tíz-tizenöt percig. Ha köteleznek valamire téged, abból nehezen alakulhat ki az a tevékenység, ami esetleg hobbivá, örömteli időtöltéssé válhat, de hát meglátjuk mi alakul majd ki a gyermekekben … Mégis úgy vélem egy játékos vagy kreatív program keretében (mint például a Könyvfészek című program, melyet korábbi posztunkban már említettünk) talán nagyobb hatékonyságot mutat majd.

De félreérthettem valamit a Dobj el mindent, és olvass! programmal kapcsolatban? Nektek mi a véleményetek erről?
Forrás: http://ujszo.com/online/regio/2016/05/23/a-gyerekek-olvasasi-szokasa-volt-a-tema

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése